A kóros elhízás fogyatékosság lehet a munkahelyen

tulsulyJogellenes diszkrimináció-e, ha valakit az elhízott testalkata miatt bocsátanak el a munkahelyéről? Uniós jogi szempontból ehhez az kell, hogy az elhízás fogyatékosságnak minősüljön. Az Európai Bíróság nem zárta ki ezt az értelmezést.

Korábbi blog bejegyzésünkben beszámoltunk az 54-es testtömegindexű, a mérlegen 160 kg-nál kevesebbet sohasem nyomó Karsten Kaltoft munkavállaló esetéről, aki arra hivatkozással támadta meg az egyébként létszámcsökkentéssel indokolt felmondását, hogy a munkáltató őt kóros elhízása miatt bocsátotta el. Az ügyben eljáró dán bíróság azzal a kérdéssel fordult az Európai Bírósághoz, hogy a kóros elhízás az uniós jog alapján fogyatékosságnak minősülhet-e.
Az Európai Bíróság a főtanácsnok álláspontjával egyező döntést hozott. A kiinduló megállapítás az volt, hogy az uniós jog egyetlen rendelkezése sem tiltja az önmagában az elhízáson alapuló hátrányos megkülönböztetést, mint a foglalkoztatás és munkavégzés során alkalmazandó általános elvet. Nincs olyan rendelkezés, amely az elhízást, mint fogyatékosságot nevesítené. A fogyatékosság típusainak meghatározását analógia útján nem lehet kiterjesztően sem értelmezni a kimerítő jelleggel felsorolt okokon túli hátrányos megkülönböztetés megállapításához.
Az Európai Bíróság döntésének középpontjában a fogyatékosság uniós fogalma áll, miszerint a fogyatékosság olyan korlátozottságként értendő, amely különösen valamilyen hosszan tartó testi, szellemi vagy lelki ártalmon alapul, amely számos egyéb akadállyal együtt korlátozhatja az adott személy teljes, hatékony és más munkavállalókkal egyenlő szerepvállalását a szakmai életben. A fogalom meghatározás tehát nem csupán a szakmai tevékenység végzésének lehetetlenségére utal, hanem az ilyen tevékenység végzésének zavarára is. A fogyatékosság fogalma továbbá nem függ attól sem, hogy az adott személy hozzájárulhatott-e, és milyen mértékben, fogyatékosságának létrejöttéhez.
Az elhízás tehát önmagában nem minősül fogyatékosságnak, azonban ha az adott körülmények között az érintett munkavállaló elhízása olyan korlátozottsággal jár, amely különösen valamilyen testi, szellemi vagy lelki ártalmon alapul, és amely számos egyéb akadállyal együtt tartósan korlátozhatja az adott személy teljes, hatékony és más munkavállalókkal egyenlő szerepvállalását a szakmai életben, az ilyen állapot a fogyatékosság uniós jog szerinti fogalma alá tartozhat. Fennáll a fogyatékosság például, ha az elhízás következményeként megjelenő csökkent mozgásképesség, vagy betegség a munkavállalót már gátolja a munkája végzésében, vagy zavarja őt szakmai tevékenységének gyakorlása során, és ezzel a szakmai életben történő szerepvállalása más munkavállalókéhoz képest csorbul.
Az Európai Bíróság Karsten Kaltoft elhízásáról nem döntötte el, hogy az fogyatékosságnak minősül-e, hanem azt visszautalta a nemzeti bíróság feladatkörébe. Az uniós jog szerint ugyanis azoknak a tényeknek a megítélése, amelyek alapján a közvetlen hátrányos megkülönböztetés megállapítható, a nemzeti joggal vagy gyakorlattal összhangban a nemzeti igazságszolgáltatásra tartozik. Így a dán bíróságnak kell vizsgálnia, hogy annak ellenére, hogy a munkavállaló otthonában családi napközit vezetve munkáját mintegy 15 éven keresztül jelentős túlsúllyal ellátta, elhízása a szakmai életben a teljes, hatékony és más munkavállalókkal egyenlő szerepvállalást huzamos ideig korlátozta-e.
Az Európai Bíróság ezen döntését követően a munkáltatónak már nemcsak az egészséges életmód munkavégzésre is jótékony hatása miatt lehet célszerű flabélost elhelyezni az irodában, vagy karácsonyra fitness bérletet adni jutalomként, hanem azért is, mert a jelentős számú plusz kilók adott esetben fogyatékosságot is jelenthetnek, amely a munkáltatótól intézkedései során fokozott figyelmet követel.
Dr. Jónás Tünde