Írja meg a saját törvénykönyvét!

1sajatmtTöbb mint másfél éve hatályban van az új Munka Törvénykönyve. Ön érti már a lényegét? Hadd hívjuk fel a figyelmet az új szabályozás legfontosabb sajátosságára!

Hol a lényeg a törvényben?

Rengeteg kérdést kapunk az új szabályozással kapcsolatban. Jár-e vasárnapi pótlék az éjjel-nappali kisbolt eladójának? Hogyan kell kiszámítani a távolléti díjat munkaszüneti nap esetén? Milyen védettséget élvez a visszatérő kismama? Ezek a mindennapi munkaügyi működésben természetesen fontos kérdések, mégsem ezt tartjuk a legfontosabbnak.
Ami a legfontosabb
A lényeg a kollektív szerződés szabályainál kezdődik, különös tekintettel a 277. §-ra. Az új Munka Törvénykönyve szerint a kollektív szerződés a munkaviszonyra és a kollektív munkajogra vonatkozó részektől – bizonyos kivételekkel – eltérhet. Tehát, kollektív szerződés a törvénytől eltérhet, de nem csak a munkavállaló javára, hanem a hátrányára is!
Ez a mondat tartalmazza az új Munka Törvénykönyve legfontosabb változását: a jogalkotó a korábbiakhoz képest sokkal nagyobb szerepet szán a kollektív szerződéseknek. Főszabály szerint a munkáltató és a szakszervezet megállapodásával szinte teljesen átírhatja a Munka Törvénykönyvét: egyes szabályoknál a munkavállaló javára, másoknál – cserébe – a munkavállaló hátrányára térve el a törvénytől.
Tegyük hozzá: a törvény szerint az eltérést az egymással összefüggő rendelkezések összehasonlításával kell elbírálni. Az is szabályos tehát, ha egy pozitív eltérést engedő szabálytól ugyan hátrányosan térünk el, ezt viszont másutt kompenzáljuk, ha összességében így a munkavállaló jobban jár.
Mit szabályozhatunk?
Lapozzuk csak át a törvényt, melyek azok a szabályok, amelyektől kollektív szerződés szabadon eltérhet! A törvény minden fejezet végén tartalmaz egy külön címet, „Eltérő megállapodás” elnevezéssel. Itt jelölte meg a jogalkotó paragrafus szám szerint, hogy mely törvényi szakaszoktól tilos az eltérés, és melyektől lehetséges, de csak a munkavállaló javára. Ezek szerint, ha egy konkrét paragrafust nem látunk megemlítve itt az „Eltérő megállapodás” cím alatt, attól a munkavállaló hátrányára is eltérhetünk kollektív szerződésben.
E felismerés birtokában gyűjtsük ki magunknak azokat a szabályokat, ahol szabad a „vásár” (az eltérés), és ahol ez korlátozott. Jelöljük a törvényszövegben más-más színnel, mi az, ami alkuképes, és mi az, ami nem felülírható. Ha jól dolgozunk, a végére kirajzolódik az a mozgástér, amelyben a szakszervezet és a munkáltató a kollektív alku során helyezkedhetnek. És ez a mozgástér – a korábbiakhoz képest legalábbis – hatalmas!
Mit ajánlunk miért?
Lássuk néhány példát! Felülírhatjuk a végkielégítés szabályait, és megállapodhatunk úgy, hogy végkielégítés helyett a munkavállalók kapjanak inkább rendszeres fizetett képzést, hiszen ez leépítések esetén sokkal többet használhat egy új munkahely megszerzéséhez, mint egyhavi távolléti díj.
Szinte lehetetlen egy héttel hamarabb megadni a munkaidő-beosztást? Rövidítsük le a határidőt, cserébe a lazább időszakokban a munkavállalók kapjanak plusz pótszabadságot. De akár szigoríthatjuk a munkavállalók felelősségét, fegyelmi büntetések bevezetésével, ha a munkáltató cserébe vállalja a béren kívüli juttatások keretének kibővítését.
Csak néhány, nagyon egyszerű példát írtam azokra a lehetséges alkukra, amelyeket az új Munka Törvénykönyve megenged. Érdemes mielőbb nekikezdeni a tervezésnek! Milyen prioritásai vannak a munkáltatónak és a munkavállalóknak? Mit várnak a felek a munkajogi szabályozástól? Hol igényelnek a munkavállalók védelmet és hol vállalnának cserébe nagyobb rugalmasságot? Ezek alapján milyen lehetséges alkuk köthetők?
Fel van adva a lecke!
Ugye, nem kis feladat? Igen, a jogalkotás általában nem az, itt pedig lényegében nincs szó másról, minthogy elkezdjük megszövegezni a saját „Munka Törvénykönyvünket”, amit majd a kollektív szerződésbe foglalunk. Ha pedig mi magunk írjuk a szabályokat, sokkal nagyobb az esélye, hogy azokat be is fogjuk tartani. Hiszen nem azért állapodunk meg bennük, hogy akadályozzák a munkánkat, hanem hogy segítsék.
Az új alapokra helyezett kollektív alku minden bizonnyal nehéz feladat, ám csak a feleken múlik, mennyire bizonyul gyümölcsözőnek. Nem elégedettek az új Munka Törvénykönyvével? Írják meg a sajátjukat!

Dr. Kártyás Gábor